Mária-oszlopok

Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom és kolostor előtt

Esztergom, Mindszenty tér

A Máriát kiemelt helyen ábrázoló szobrok több helyen megtalálhatóak hazánkban. Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja.

• München, 1638 I. Miksa bajor választófejedelem állíttatta, mert a város a harmincéves háborúban sértetlen maradt.
• Bécs, 1647
• Csepreg 1670-es évek előtti alkotás.
• Győr, 1686-ban a város tanácsa állítatta Buda visszafoglalásának örömére.
• Rozsnyó, 1710-ben készítették a pestisjárvány emlékére.
• Alsóváros (Szeged), 1724-ben állították.
• Kiscell, 1729-ben állítatott.
• Pázmánd, 1735-ben a Jézus Társasági atyák helybeli birtokossága alatt készült.
• Miskolc, 1738-ban hálából állítatták a város lakói a mai Mindszenti templom előtt a köznyelvben Csupros Máriaként ismert szobrot, mert a kolera elkerülte a várost.
• Kőszeg, 1739-ben, Lorenz Eisenköbel soproni mester munkája, a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból állíttatták.
• Kolozsvár, 1744-ben állíttata Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége Petki Anna, hálaadományként az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. A szobrász az osztrák Anton Schuchbauer volt.
• Sopron, 1745-ben Kollonich Lipót győri püspök állítatta, Jakob Christian Schletterer német mester munkája.
• Gödöllő, 1749-ben állítatta I. Grassalkovich Antal elemi csapások elleni védekezésül.
• Körmöcbánya, 1764 Dionisio Stanetti olasz mester alkotása.
• Kaposvár, 1770 körül állítatott rokokó díszítésű szobor.
• Csorna, 1780-ból.
• Tata, 1780-ból. A Kossuth téren áll.
• Jászárokszállás, 1783-ban emelték.
• Szihalom, 1801-ben állítatták.
• Torino 1835 a kolera megszűnésének emlékére állították föl.
• Budapest 1867-ból, a szeplőtlen fogantatás dogma kihirdetésének emlékére;
• Mezőkövesd,Zólyomlipcse, Szeged 1700-as években készült.
• Esztergom, 1905-ben állítatta Pór Antal kanonok a 3,7 méteres posztamensen álló 2 méter magas szobrot a bazilika előtti Szent István téren.
• Esztergom, 1740-ben állították a mai Mindszenty téren a pestisjárvány emlékére.
• További ismert Mária-oszlopok: Pozsony, Eperjes, Bágyaszovát, Szolnok, Szepesbéla, Jánosháza.

Mária-ünnepek (hagyományosan magyarul: Boldogasszony-napok)

Érdekesség: A Le Puy-en-Velay Notre-Dame katedrálisában őrzött Fekete Madonna, melynek eredetijét még IX. (Szent) Lajos francia király zsákmányolta a hetedik keresztes hadjárat során

.

Szent Gellért legendájában olvashatjuk: «És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.) A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a magyarság, az egy Kisasszonynapja kivételével. (A dőlt betűs ünnepek az ún „hét Boldogasszony” napjai.)

• Szűz Mária Isten Anya – Theotokosz = Isten szülő ünnepe (január 1.).
• Boldogasszony eljegyzése (január 23.).
• Gyertyaszentelő Boldogasszony vagyis Boldogasszony tisztulása (február 2.).
• Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Üdvözítőnek Mária méhében való fogantatása (március 25.: éppen 9 hónappal karácsony előtt)
• Sarlós Boldogasszony, vagyis Mária látogatása Erzsébetnél (július 2.).
• Karmel-hegyi Boldogasszony napja (július 16.).
• Havas Boldogasszony (egy Liberius pápa alatt Rómában történt csoda /havazott/ emlékünnepe) (augusztus 5.).
• Nagyboldogasszony napja, vagyis Mária mennybevétele (augusztus 15.). Ez a Szent Istvántól Magyarország védasszonyává, (Patrona Hungariae) tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe, melyet Mennybevitelnek is szokás nevezni, Krisztus anyjának halálára, feltámadására és megdicsőülésére emlékezünk. Azt hirdeti, hogy Isten „felvitte” Szűz Máriát lelki és testi valóságának teljességében Krisztus mennyei országába: azaz Jézushoz hasonlóan közvetlenül „szállt” fel a mennyekbe. XII. Piusz pápa 1950-ben ezt a régi hitbéli meggyőződést, mint hivatalos hitvallást (dogmát) hirdette ki.)
• Kisasszony napja, vagyis Mária születése napja (szeptember 8.).
• Mária neve napja, Kisasszony napjára következő vasárnapon, tehát (szeptember 8. és 15.) között
• a Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe szeptember 15.
• Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.).
• a Boldogságos Szűz rózsafüzérének ünnepe, október első vasárnapján
• Boldogasszony bemutatásának (Praesentatio B. M. V.) ünnepe (november 21.)
• Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8.). A dogmát IX. Pius pápa hirdette ki az "Ineffabilis Deus" pápai bullában 1854-ben. (Ez a Boldogságos Szűz édesanyjában, Szent Annában való szeplőtelen, vagyis eredendő bűn nélküli fogantatására vonatkozik, s nem Mária szűzen való fogantatására.)

Mária tiszteletére szentelt

• napok: szombat (ünnep), kedd (böjt az áhított gyermekáldásért);
• hónapok: különösen október, a rózsafüzér hónapja, valamint május.

Könnyező máriaképek és- szobrok:

• Magyarországon: Máriapócs, Márianosztra
• Erdélyben: Máriaradna.